Szakaszos legeltetés

Állattenyésztés Legeltetés „keretek között” Írta: Agrárágazat-2021/05. lapszám cikke - 2021 május 21. Megosztás Facebook Twitter WhatsApp Pinterest LinkedIn Messenger A mezőgazdaságilag hasznosított gyepek kaszálóként, rétként használhatók – kaszálással és legeltetéssel vagy legelőként tisztán legeltetéssel –, de esetenként itt is találkozhatunk vegyes hasznosítással.   Legelő   A hazai gyepterületek nagysága a különböző felmérések szerint folyamatosan változik: az összes gyepterület mintegy 950 000 és 1 050 000 hektár, ebből – a KSH adatai szerint – a hasznosított gyepterület körülbelül 650 000760 000 ha körül mozog. A hasznosított gyepek kaszálóként, rétként használhatók – kaszálással és legeltetéssel vagy legelőként tisztán legeltetéssel –, de esetenként itt is találkozhatunk vegyes hasznosítással. A legeltetésnek a gazdasági szempontok mellett a gyepterületek flórájának fajtafenntartásában, kultúrállapotának megőrzésében és a tájalakításban is fontos szerepe van. Ezért a legeltetésnek szigorú agrotechnikai és jogszabályi előírásai vannak. A legeltetés biztonságát és az állatjóléti irányelvek betartását korszerű műszaki berendezések szolgálják. Ezek a berendezések gyakran egyszerű műszaki konstrukciók, de már itt is egyre nagyobb számban találkozhatunk intelligens eszközökkel, GPS-applikációkkal.   Jogszabályi háttér A ”NATURA 2000” alá tartozó gyepterületek hasznosítására kaszálással és legeltetéssel van lehetőség, ahol csak szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, szamár, ló legeltethető, túllegeltetés tilos. Amennyiben a terület egyben természetvédelem alatt áll, a legeltetésre és nádirtásra október 31. és április 23. között engedélyt kell kérni. A terület legalább 5-10%-átkaszálásonként, változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. A kaszálást hurkolt fordulókkal, sávosan, középről kifelé kell végezni, a kaszálás munkasebességét alacsony, 5-6 km/h értékre kell megválasztani. A vadvédelmi szempontok miatt a kaszálógépek vágószerkezetét ponyvával, illetve vadriasztóval kell ellátni (ide vonatkozó jogszabály a 269/2007. /X. 18./ Korm. rendelet).   A szakaszos legeltetés rendszere A legelőterületeken – a különböző tartástechnológiának és az eltérő adottságoknak megfelelőn – különböző legeltetési módokat alkalmaznak. A jelenlegi állattartás igényeinek leginkább a közepes vagy ennél kissé intenzívebb gyepek esetében alkalmazott szakaszos legeltetés a legmegfelelőbb. Egyes szakaszokat kerítéssel kell elválasztani, az adagolást pedig villanypásztorral lehet szabályozni. Az intenzív gyepeknél, nagy mennyiségű füveknél a tehenészetek területén alkalmazható a sávos legeltetés, ahol 50-100 cm-es sávokban „előtolással” történik az adagolás. A szintén intenzív gyepeken, a szakaszváltós legeltetésnél a terület karámokkal két részre van osztva, az adagolás villanypásztorral történik. A rotáció során a fel nem használt termést tartósítják és betakarítják. A legelőn tartásnak elsősorban a húsmarháknál és növendékeknél vagy szárazon állóknál, valamint a juhok legeltetésénél van jelentősége. Ebben az esetben megfelelő műszaki feltételekre – felhajtóútrendszerre, karámokra, pihenőhelyekre, jó minőségű ivóvízre, valamint kiegészítő takarmányozásra alkalmas etetőkre, berendezésekre – van szükség. De nélkülözhetetlenek a stabil vagy áttelepíthető kerítések, a villanypásztorok, kezelők, a stabil vagy telepíthető itatóberendezések, etetővályúk, karámépítő elemek is.