Az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a 2021-ben elfogadott új uniós jogszabályok alapján, a 2023-tól induló új EU-s Közös Agrárpolitika (KAP) részelemeként Magyarország kidolgozta a rugalmas szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét, amit az AM szerint az Európai Bizottság informálisan már elfogadott.
Mivel a 2022 őszi vetések megtervezésekor már figyelembe kell venni a 2023-tól érvényes vetésváltási szabályokat, így az AM egy tájékoztatót tett közzé a termelők előzetes informálása érdekében az alábbiak szerint.
A jelenlegi Kölcsönös megfeleltetésben is szereplő, vetésváltásra vonatkozó előírás némileg átalakul, amelyet 2023-tól minden 10 hektárnál nagyobb szántóterületet művelő gazdálkodónak alkalmaznia kell.
Főszabályként a termelőknek a vetésváltást minden évben az összes szántóföldi táblájukon el kell végezniük, ugyanakkor élhetnek azzal a rugalmassággal, miszerint egy naptári évben elegendő az adott gazdaság szántóföldi területének legalább 1/3-ad részén (33,33%-án) az előző évhez képest más növénykultúrát termeszteni. A minden egyes táblát magában foglaló vetésváltás így legfeljebb 3 év alatt meg kell, hogy történjen. Vagyis a harmadik év végére minden egyes szántóföldi táblán legalább egyszer más növénykultúrát kell termeszteni. Az induló évben, 2023-ban értelemszerűen a 2022. év lesz a viszonyítási alap, ami aztán folyamatosan követi a naptári éveket. Lényeges, hogy az előírást nem hároméves, elszigetelt ciklusokban kell elképzelni; bármely egymást követő három évben teljesülnie kell annak a követelménynek, miszerint legalább egyszer más féle növénykultúrát termesztettek az adott területen, mint a másik két évben.
Növény- és talajvédelmi szempontból kritikus jelentőségű, hogy bizonyos növények semmiképpen nem kerülhetnek ugyanarra a területre két egymást követő évben. Tehát, ha a mezőgazdasági termelő él is a fent részletezett rugalmassággal, a következő növényeket nem lehet ugyanazon a területen két vagy több egymást követő évben termeszteni: burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye. (E növényfajok – biológiájuk és tipikus károsítóik miatt – már jelenleg is ugyanezen korlátozás alá esnek.)
A hibridkukorica a jövőben is megkülönböztetett lesz: a vetőmag-előállítás céljából termesztett kukorica 4 egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Ily módon lehetőség nyílik – kellően körültekintő növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási gyakorlat mellett – optimálisan hasznosítani a legjobb termőképességű területeket, betartani az izolációs távolságokat, továbbá kihasználni az e célból létesített öntözési infrastruktúrát.
Szintén megmarad azon szabály, miszerint a vetésváltásba a másodvetés is beilleszthető. Ez azt jelenti, hogy ha két (akár ugyanazon fajú) főnövény között megfelelően termesztett másodvetés foglal helyet, akkor az is vetésváltásnak minősül. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. Különböznie kell a két főnövénytől, amik között vetik, továbbá úgy kell megművelni, hogy a szükséges talaj-előkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.
Vannak továbbá olyan kivételek, amelyek esetében a vetésváltási szabályokat egyáltalán nem kell alkalmazni. A mentesülő üzem- és területtípusok a következők:
- a 10 hektárnál kisebb szántóterületet művelő gazdálkodók, vagy
- amennyiben a gazdálkodó a művelt szántóterületének több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használja, vagy
- amennyiben a gazdálkodó támogatható mezőgazdasági területének több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják;
- évelő szántóföldi kultúrák;
- parlagon hagyott terület.
Lényeges változás lesz még, hogy a zöldítés keretében jelenleg kötelező terménydiverzifikáció követelményeit a gazdálkodóknak 2023-tól nem kell betartaniuk. Terménydiverzifikációs előírás alkalmazására az új, ún. Agro-ökológiai Program (AÖP) keretében lesz a továbbiakban lehetőség. (A zöldítési támogatási rendszer „utódja”.)
A fenti, újonnan bevezetésre kerülő szabályozás mellett fontos, hogy számos támogatás igénybevétele esetén (pl.: Egységes területalapú támogatás /SAPS/, Natura 2000, AKG, stb.) továbbra is kötelező a Kölcsönös megfeleltetés, valamint az annak részét képező „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (HMKÁ) előírásainak betartása.
A HMKÁ rendelkezései közül az alábbi, jelenleg is érvényben lévő, betakarítást követő szabályokra szeretnénk felhívni figyelmét:
A nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után fenn kell tartani a minimális talajborítást
- őszi kultúra vetésével, vagy
- a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talaj-előkészítő munkák elvégzése szeptember 1-jétől megengedett, vagy
- másodvetésű takarónövény termesztésével.
Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség.
Nem minősül ezen előírás megsértésének az, ha az égetésre az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozatban foglalt, vagy a természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozatban foglalt kötelezettség végrehajtása érdekében kerül sor.
Vonatkozó jogszabály:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 12 megtekintés
